Kiss László

A Gázgyári lakótelep sorsa régóta rendezetlen, úgy tűnik a lassan 100 éves patinás épületegyüttes sorsa a főváros, a kerület és a gázművek közös állatorvosi lova.

A lakók folyamatosan egyeztetéseket kezdeményeznek a döntéshozókkal helyzetük javítása érdekében, évtizedek óta sikertelenül. Különösen rossz állapotok találhatóak a Gázgyári Külső Lakótelepen. Az esztergomi vasúti töltés oldalában kialakított kerékpárút lepusztult, elhanyagolt így már-már életveszélyes az ott közlekedők számára. Az úttestre behajló fák, illegálisan lerakott építési hulladék és építési törmelék is keseríti az itt lakók és a kerékpározók életét. Sajnos az illegális szemétlerakások miatt megjelentek a területen a rágcsálók is. A terület rendezetlensége okán a környéket árammal ellátó transzformátorház is már-már megközelíthetetlen.

A területen folyamatosan tapasztalható a közbiztonság romlása, amelyre megoldás lehetne az is, hogy az üresen álló lakásokba olyan kerületi rendőrök kaphatnának lakhatási lehetőséget, akiknek megoldatlan a lakáshelyzetük.

További probléma, hogy a Keled útról és a Sujtás utcára forduló szakasz önkormányzat által kihelyezett kőakadályait eltávolították, így nagyon gyakori, hogy a Keled útról szabálytalanul fordulnak be gépkocsik jelentős balesetveszélynek kitéve az itt élőket.

Sajnos nemcsak a lakótelep külső környezetével van probléma, de sok lakó helyzete sem tisztázott. Amikor a Fővárosi Gázművek visszaadta a kezelői jogot a fővárosnak, akkor olyan bérleti szerződést kötött az addigi bérlőkkel, amely szinte minden karbantartási költséget a lakókra hárít. Ugyanakkor az épületek műemlék jellege miatt a sokszor nyugdíjas, vagy alacsony keresetű lakók lehetőségeit messze meghaladja, hogy egyedi kivitelezésű, fából készült zsalukat, bejárati ajtókat, ablakokat vásároljanak. Az érintettek szerződésmódosítást kértek, amelyre érdemi válasz nem érkezett. A kezelői jogok átadása kapcsán problémát jelent az is, hogy a főváros -ki tudja mi okból – határozott idejű bérleti szerződést kötött, míg másokkal határozatlan idejűt. Akiknek határozott idejű a bérleti szerződésük, azok amennyiben elveszítik munkájukat a gázműveknél az utcára is kerülnek.

Ez egy embertelen helyzet, amelyet a kezelői jog gyakorlójának meg kellene oldania.

Miközben a gázgyári lakók által befizetett lakbér egyes számítások szerint 60-65 millió forintot is elér az üzemeltető ennek az összegnek a töredékét sem forgatja vissza a lakótelepre, sőt gyakran a csekkek is késedelmesen érkeznek a bérlők számára. Sajátos helyzet, hogy az üzemeltető még válaszra sem méltatta a lakók kezdeményezését, amelyben olyan csekket kértek, amelyek tartalmazzák a díjfizető nevét és a fizetendő összeget.

Február 5-én ünnepelte Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor a születésnapját. Annak idején az „Aranycsapat tizenkettedik játékosa” néven is emlegették legendás közvetítései miatt. Első szerelme, a futball mellett más sportágakat is kedvelt, és a sport majdnem minden téren jelen volt életében. Legendás közvetítései hallgatók millióinak szereztek mérhetetlenül nagy örömöt. Mindenhol jelen volt, ahol a magyar sportsikerek felbukkantak. Egyedi lelkesedése, sajátos közvetítési stílusa kiemelték a többiek közül.

Szepesi György 1922-ben született Budapesten , 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. 1946-tól kezdett lapokban publikálni. 1978-1986 között az MLSZ elnöke volt. 1981-1992 között a szórakoztató és sportfőosztály osztályvezetője volt a Magyar Rádióban. 1982-1994 között a FIFA vezető testületének tagja volt. 1996-1997 között a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt.

Visszaemlékezései alapján az angyalföldi grundokon került legelőször kapcsolatba a a labdarúgással. 1944-ben Ukrajnában és Kelet-Magyarországon volt munkaszolgálatos, édesapja koncentrációs táborban halt meg.

A Nemzeti Sport szerint ő volt az „Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Minden idők legnagyobb sportbemondójának tartják, akinek a rádió-közvetítéseit használták fel a televíziós közvetítésekhez is: alámásolták a hangját, a kép és a hang pedig tökéletesen megegyezett. Emellett a magyarországi televíziózás kezdetén a nézőknek is szokásuk volt, hogy ha a televízió és rádió ugyanazt a mérkőzést közvetítette, lehalkították a tévét és Szepesi rádióközvetítését hallgatták hozzá, mert így élvezetesebb volt a mérkőzés.

Élete során számos díjban, kitüntetésben részesült: Többek között Pulitzer emlékdíjas, Prima Primissima díjas, de díszpolgára a XIII. kerületnek és Budapestnek is. 2005-ben példaértékű, méltán népszerű, sajátos hangvételű rádiós és sportriporteri életműve elismerésekén a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel díjazták. 2012. május 24-én FIFA érdemrendet vehetett át.

Számos sikeres sporttal foglalkozó könyv szerzője.

Szepesi György nélkül se a magyar sport, se a magyar rádiózás nem lenne az, ami most. Szegényebbek lennénk egy pótolhatatlan emberrel.

Köszönhetően a kormány nem kifejezetten munkavállaló-barát politikájának egyre több aktív, dolgozni tudó ember kerül az utcára. Sokan vannak olyan helyzetben,hogy hosszú hónapokig állást keresnek.  Sajnos sokan vannak olyanok is,akik hasznot próbálnak húzni más emberek elkeseredettségéből és nyomorából és fiktív álláshirdetéseken próbálnak pénzt, információt, vagy személyes adatokat szerezni.

 Persze a hirdetések egy részének már a szövegéből is látszik, hogy nem valós hirdetés, másoknál viszont csak akkor derül ki, ha már jelentkeztünk és megismerjük a részleteket.

 Néhány dologra érdemes odafigyelni, hogy kiszűrjük ezeket a próbálkozásokat.

1. Az álláshirdetésben pénzt kérnek a közvetítésért

Jó ha tudjuk, hogy az állásközvetítők az Európai Unió egyetlen tagállamában sem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért. Tehát soha nem szabad regisztrációs díjat fizetni senkinek

A hirdetési újságok teli vannak olyan pénzkereseti lehetőségekkel, amelyek valós munkavégzés nélkül ígérnek százezreket – nos ezek nagy eséllyel piramisjátékok. A „válaszborítékért tájékoztatjuk” típusúaknál bizonyos összeget kell elküldeni, átutalni a „munkacsomag” megszerzéséhez. Ezután minden esetben az a válasz érkezik: mi is tegyünk ugyanígy, hirdessünk, majd a jelentkezőktől befolyó összeg a miénk lesz.

2. Jó eséllyel az olyan távmunka-hirdetés kínál valódi munkalehetőséget, amelynek a szövegében szerepel szakképzettség is

Az álláshirdetéseknél mindig fenntartással kell kezelni azokat, amelyek nem valamilyen konkrét állásra keresnek jelentkezőket.  A multi level marketing típusú munkavégzéssel – különböző termékek árusításával egybekötött hálózatépítéssel – is lehet pénzt keresni, ám ez nem az a hagyományos, nyolcórás állás, amelynek a hirdetők nagy része „el akarja adni”.

3. Ha nem fizetik ki a próbanapot

A próbaidő a munkaviszony része, ezért fizetés jár érte. Általában 1-3 hónapos időtartamot jelent. Olyan, hogy „próbanap” viszont nem szerepel a munka törvénykönyvében, ezért ezt gyakran „elfelejtik” kifizetni. Ám azt viszont jogszabály írja elő, hogy az érdemi munkavégzésért kötelező fizetést adni. A törvénytisztelő munkáltatók ezt alkalmi munkavállalói könyvvel vagy egynapos megbízási szerződéssel oldják meg.

4. Munkaszerződés nélkül akarnak dolgoztatni

A feketén, szerződés nélkül foglalkoztatottaknak nincs semmilyen papírjuk, amire hivatkozhatnak, ha a munkaadó úgy dönt, kevesebb pénz ad nekik a munkájukért, vagy egyáltalán nem fizet. Könnyű belátni, hogy a ilyenkor a munkavállalónak nincs túl sok esélye a jogait érvényesíteni.

5. Az állást már a meghirdetés előtt betöltötték, formális interjú

A közszféráról lehetett főként azt hallani, hogy már rég megvolt a jelölt egyes állásokra, ám kötelező volt pályáztatni. Ezért megjelenhettek olyan hirdetések is, amelyekre igazából nem is vártak jelentkezéseket. Gyanús lehet, ha a beszélgetés nagyon rövid, vagy épp nem lényeges témákat érint, ilyenkor sok reményt ne füzünk a sikerhez.


http://fn.hir24.hu/karrier/2010/01/29/kiszurhetok_kamu_allashirdetesek
http://allasatveres.blogspot.hu/

Az oktatáspolitikáról is megkezdődtek az ellenzéki egyeztetések az előző héten. Az első ilyen témájú tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadtak el a többi között arról, hogy ismét 18 éves korig tartson a tankötelezettség.

Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt közös álláspontját a szocialista Hiller István, volt oktatási miniszter ismertette újságíróknak.

A dokumentum alapján az oktatás nemzeti ügy, ezért a kormányváltás után növelni kell a rendelkezésre álló forrásokat, a rendszer átalakításakor pedig a gyermekek érdekeit kell a középpontba helyezni.

Az MSZP-s politikus elmondta: egyetértés volt arról, hogy el kell törölni a hallgatói szerződéseket, illetve arról, hogy a bolognai rendszert - a szükséges korrekciókkal - fenntartanák, helyreállítva a felsőoktatási intézmények autonómiáját.

Hangsúlyozta azt is, lát lehetőséget arra, hogy konzervatívok, liberálisok és szocialisták oktatáspolitikai alapkérdésekben megegyezzenek. Ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány a hatalomgyakorlás eszközeként tekint az iskolarendszerre.

Kitért arra is, hogy amíg az Orbán-kormány egy tanévre szóló részmegállapodásokat köt a köz- és a felsőoktatás működőképességének fenntartása érdekében, addig az ellenzék demokratikus pártjai hosszú távú programról egyeztetnek.

Hiller István beszámolt arról, hogy a megbeszélésen - amelyen tucatnyi, oktatási kérdésekkel foglalkozó civil szervezet vett részt megfigyelőként - megállapodtak a folytatásról, arról, hogy a következő hetekben a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról is eszmét cserélnek majd.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke arról beszélt, megreformálhatatlannak tartják, ezért teljes egészében elutasítják a jelenlegi oktatási rendszert. Céljaik között említette a szegregáció megszüntetését és a világnézeti semlegességet a közoktatási intézményekben.

Az Árok Kornél vezette Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt azt vetette fel, hogy az ötödik osztálytól kezdődően az érettségiig tanítsanak demokráciaismeretet és közgazdasági alapismereteket az iskolákban.

Az Együtt 2014 távolmaradását firtató kérdésre Hiller István azt mondta: félkész programokat nem minősít, de ha elkészül, szívesen véleményezi a Bajnai Gordon nevével fémjelzett mozgalom oktatási elképzeléseit.

Forrás: MSZP.hu

Hoffmann Rózsa legutóbb Cegléden nyilatkozta újra,hogy „rendben zajlik” az iskolák átvétele. Nem először és nem utoljára halljuk. Akkor tekintsük át ezt a rendet:

1. Az iskolaigazgatók munkáltatói jogai megszűntek gyakorlatilag a jogköre nullára csökkent. Innentől kezdve nem ő dönt arról,hogy ki és mit csinál az iskolában.
2. Az iskolák gazdasági önállósága megszűnt, de a gazdálkodási rendszer nem épült még ki, ezért pl. ha egy gyerek elhagyja az ellenőrzőjét és pótolni kellene, akkor az iskola nem tudja bevételezni az ezért járó pénzt.
3. Számos iskolának még nincs új pecsétje, ami részletkérdésnek tűnik,de nem az, mert ennek birtokában lehet hatósági dokumentumokat kiállítani.
4. Mivel január 1-től a nem pedagógus közalkalmazottak nagy része nem tartozik az intézményhez (őket a működtető fizeti) ezért az igazgató nem utasíthatja a portást és a takarítónőt semmire.
5. Számos helyen a nem pedagógus közalkalmazottak egy egységes önkormányzati fenntartóhoz kerültek, amely révén nem pusztán közalkalmazotti jogviszonyukat vesztették el, hanem a FIDESZ által módosított munka törvénykönyvének köszönhetően a végkielégítési jogaikat is.
6. Annak ellenére,hogy a nevelőtestületeknek új pedagógiai programokat kell írniuk, a 2012. májusra ígért kerettantervek csak 2012. decemberére születtek meg, a szakközépiskolák szakmai programjai és a szakiskolai kerettanterv pedig a mai napig sem. A határidőket a kormányzat saját magának szabta, de arról nem esik szó,hogy miért nem sikerült őket betartani.
7. Az új rendben a levelezős érettségiért 75.000 forintot kell fizetni, vagyis érettségi tantárgyanként 15.000 forintot. Ez illeszkedik a kormányzat azon tervébe, hogy lehetőleg minél kevesebben jussanak el az érettségiig. Ennek jegyében csökkentették  a tankötelezettséget 16éves korra és teszik fizetőssé a tanulást mindenkinek,akinek van legalább szakiskolai végzettsége.
8. Az,hogy mennyire nincs káosz az oktatásirányításban mi sem mutatja jobban, hogy a pedagógusok kötelező átsorolása is elmaradt, mert a kormányzat nem tudta eldönteni,hogy az adminisztrációt ki végezze és „remek” probléma megoldással úgy döntöttek, hogy egyenlőre senki. Persze a pedagógusokat megnyugtatták: visszamenőleg megkapják az átsorolásból származó bérnövekményt”. Gondolom a piaci alapkamatot is kifizeti az állam a neki felróható késlekedésért.
9. Annak ellenére,hogy a  2013/2014-es tanévtől új tankönyvekből kellene tanítanunk természetesen ezeknek se híre,se hamva, sőt a kiadók se tudják,hogy mi várható. Persze nyilván Hoffmann Rózsa szerint teljesen rendben való,hogy ha a pedagógus majd nyáron,vagy tanítás közben ismeri meg a tankönyvet.
10. Természetesen a rendben lévő közoktatásban nagyon rendben van az is, hogy a végzős gyerekeknek lövésük sincs arról, hogy milyen szakon,milyen feltételeknek kell megfelelni, melyek a tandíjas szakok pontosan és hogyan lehet oda bekerülni. Persze fontos volt az oktatási kormányzat részéről  érettségi ponthatárok felemelése és a gyerekek riogatása a nehezebb érettségivel.
11. Annak ellenére,hogy újra módosították a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényt, továbbra sem világos, hogy pontosan hogyan jutnak el a tankönyvek a gyermekhez. Ugyan a tankönyv beszerzést központosították, ezzel félig leállamosítva a tankönyv piacot, de ezt oly módon tették,hogy a tankönyv gyermekhez „jutásának” megszervezése az igazgató feladata kell legyen. Mivel az iskolában a tankönyv árusítása senkinek se munkaköre, így csak találgatni lehet,hogy fogják megoldani a helyzetet.

Nos, mindebből látszik,hogy ilyen az,amikor Hoffmann Rózsa szerint rend van. Akkor milyen a Káosz?

Számomra úgy tűnik az LMP -amely egy fiatal,dinamikus csapatként indult - már elég rég óta  az állatorvosi ló a magyar politikában.Ez nem kis teljesítmény ennyi idő alatt ha jobban belegondolunk. Az LMP válási szappanoperájának érdekes kis színes epizódja Ertsey Katalin LMP-s(?) országgyűlési képviselő facebook bejegyzése. Ezt kénytelen vagyok szó szerint idézni:

"Az LMP ügyében az én álláspontom változatlan: egy párt nem tilthatja meg, hogy platformok alakuljanak és belső vitát generáljanak. Nagyon komoly konfliktusokat vállalva, sokat tettem azért, hogy a párt visszavonja a platformot felfüggesztő határozatát és rendeződjön a helyzet. Ugyanakkor amit a platform csinált, az nem fér bele egy platform kereteibe: a vitákat a párton belül kell lefolytatni, nem... lehet a sajtón keresztül külső nyomást gyakorolni a pártra és így próbálni megnyerni a csatát, hamis állításokat téve. Sajnos, a többségi oldal vezetőjéből is sikerült a legrosszabbat kihoznia a konfliktusnak: Schiffer András nem volt képes méltányos és igazságos vezetőként kezelni ezt a helyzetet. Amit pedig a platform mai döntéséről gondolok, az a következő: az a szöveg, hogy nem akarják szétszakítani a frakciót, EZÉRT nem adják vissza a mandátumot, erkölcstelen és hazug. Sajnálom, hogy eljutottunk ide, mindkét oldalnak nagy munkája van ebben. Még gondolkodom, hogy én mit lépjek, a párttagságomat nem állítom helyre, és sajnos abban biztos vagyok, hogy így nem lehet tovább dolgozni."

Ez nagyon szép morális magatartás, amelyet némiképpen árnyal azért az,hogy Ertsey korábban bejelentette,hogy szünetelteti párttagságát, de a mandátumát ő sem adja vissza.

Akkor lássuk a tényeket. Az LMP már jó ideje nem tud megállapodni egymással a stratégiai döntésekben, a legitim pártdöntéseket gyakorlatilag az éppen vesztes fél figyelmen kívül hagyja és belső szervezést kezd, hogy megváltoztassa a korábbi legitim pártdöntést. Majd miután ez nem megy elhagyja a pártot, de természetesen a mandátumról nem mond le,mert ő is fent volt a plakáton, ezért az emberek RÁ IS szavaztak.  Ez tiszta sor.

Van egy párt, amely nem képes rendezni belső vitáit, amelyben a politikai többség mindent megtesz,hogy kiszorítsa a kisebbségét, Amelyben a kisebbség egy percig sem fogadja el a többségi legitim álláspontot. Ahol már jó ideje nem egyeztetnek egymással a a párt vezetői. Ahol visszahívnak egy országgyűlési képviselőt,mert állítólag nem csinál semmit, majd beültetnek egy pártkatonát a helyére. Lehet Más a Politika?

A Lehet Más a Politika Párbeszéd Magyarországért platformjának vasárnapi közgyűlésén az a döntés született, hogy a platform tagjai kilépnek az LMP-ből – közölte Jávor Benedek a párt levelezőlistáján. A platform tagjai egy új pártot akarnak létrehozni. A neve egyenlőre nem ismert, de Jávor Benedek szerint a jövő hét folyamán ez is eldől.

A szakadárok továbbiakban is fenntartják maguknak a jogot „értékeink és meggyőződésünk parlamenti képviseletére”. Nos ez igazán érdekes…  Az LMP joggal kritizálta azt, hogy sok magyar politikus élete folyamán számos pártot „fogyasztott már el”. Ezek után elég nehéz komolyan venni, ha azok,akik kilépnek az LMP-ből megtartják a mandátumukat. Bár lehet,hogy szerintük a mostani LMP már nem az a párt,amibe ők beléptek, de közjogi értelemben megegyezik azzal. A „platformista” politikusok bizonnyal számtalanszor meg fogják kapni a kérdést a választóktól vajon ők nem „megélhetési politikusok” e?

A mandátum visszaadása azonban nem pusztán morális kérdés. Az LMP 15 fős parlamenti frakciójából nyolcan tagjai a Párbeszéd Magyarországért Platformnak: Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Szabó Tímea, Scheiring Gábor, Dorosz Dávid, Szabó Rebeka, Szilágyi László és Szilágyi Péter. A platform munkájában a teljes fővárosi frakció, számos önkormányzati képviselő és több mint 130 LMP-s párttag vesz részt.  

Amennyiben a pártszakadás teljes hatású, vagyis a Platform valamennyi országgyűlési  és önkormányzati képviselője elhagyja a pártot, akkor az LMP képviselete megszűnik a fővárosi közgyűlésben, számos megyei jogú városban és a fővárosi kerületek jelentős részében, vagyis azokon a helyeken, amelyek az LMP fellegvárainak számítanak.

 Az LMP korábbi és mind máig kitartó szavazói joggal kérdezhetik, hogy fordulhat elő az, hogy  képviselet nélkül marad az ökopárt olyan településeken, ahol jelentős támogatottsággal bír(t). Ugyanakkor alig hiszem, hogy az ide-oda ülő képviselők kérdése ne fakasztana újabb nehezen gyógyuló sebeket az érintettekben.

Bár Jávor Benedek kijelentette,hogy „frakciószövetségben” gondolkodnak (bármit is jelentsen ez), ugyanakkor alig hiszem, hogy az LMP szó nélkül hagyhatja azt, hogy a stratégiailag legfontosabb településeken szűnjön meg a politikai képviselete. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy az újonnan létrejövő „frakciószövetség” össze tudja egyeztetni az LMP és a még nem létező párt politikáját ( látjuk, ez mennyire jól sikerült eddig is párton belül), akkor is minimum egy nagy adag naivitásra van szükség, hogy elhiggyük azt, hogy az LMP-ből „kiülő” önkormányzati képviselők majd egy személyben lesznek „platformisták” és LMP-sek.

Az ökopárt válsága azonban tovább gyűrűzhet. Ha ugyanis az LMP „szakadárjai” nem tisztázott közjogi helyzetben (nincs megegyezés az elődpárttal, folyamatos veszekedések, odamondogatások, nincs jogilag bejegyzett párt, megosztott pártvagyon kérdése stb.) csatlakoznak más ellenzéki mozgalmakhoz, akkor nagyon gyorsan hitelteleníthetik azokat. A veszély mindenestre fennáll, ezért az ellenzéki együttműködés minimum feltétele kell legyen, hogy a „platformosok” tiszta és megnyugtató jogi és politikai státuszba kerüljenek.

A közeljövő kérdése, hogy tovább mélyül e az LMP és a „szakadárok” válsága, hogy mindennek milyen hatása lesz a magyar politikára. Nem nehéz megjósolni, hogy még nem vagyunk a válságsorozat végén.