Az IDEA Intézet bejegyzésében mind a Fideszt,mint az MSZP-t "rezsipopulizmussal" vádolja, úgy állítva be a rezsicsökkentés kormányzati ostobaságáradatát, mintha az a FIDESZ és az MSZP közös műve lenne.

Természetesen minden érdemi bizonyíték nélkül újra láthatjuk a korábban sokat hangoztatott neoliberális maszlagot: "a rezsicsökkentés nem fenntartható". Jelenlegi formájában valóban nem, éppen ezért képvisel az MSZP merőben más álláspontot ebben a kérdésben,mint a FIDESZ.

A Magyar Szocialista Párt álláspontja ugyanis az,hogy a válság által leginkább sújtott, leginkább kiszolgáltatott rétegnek igenis nagy segítség lehet a közműszámlák csökkenése. Ugyanakkor a lakosság más része - akik nem szorulnak rá erre - szükségtelenül kap támogatást. Az MSZP politikai programjában pontosan meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a legszegényebbek esélyeinek növelését célozzák. A teljesség igénye nélkül említve ezek közé tartozik a valóban progresszív, három kulcsos adórendszer létrehozása, amely a magasabb terhet tesz azok vállára, akik többet profitálnak, míg az elesettek, a bérből és fizetésből egyik napról a másikra élők számra kedvez.
Új munka törvénykönyvét fogadunk el, amely a dolgozókat védi, megerősítjük a fogyasztói jogvédelmet, lehetővé tesszük, hogy minden családban legyen egy kereső. És Igen. Igen, fent tartjuk a rezsicsökkentést mindenkinek, aki valóban rászorul. Az MSZP partnerségre törekszik a közmű szolgáltatókkal, ezért velük közösen akarja megoldani a díjhátralékosok helyzetét. Újra kívánjuk teremteni a korábban létező egységes rendszert, amely a közmű cégeket, a kormányzatot és az önkormányzatokat bevonja a díjhátralékosok helyzetének javításába.
Az MSZP nem tekinti ellenségnek sem a bankokat, sem a közmű cégeket. A kormány igen. Az MSZP szerint a legfőbb baj az, hogy milliók kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudnak rezsit fizetni. Hogy milliók vannak adósságcsapdában, amelyből képtelenek kitörni. A kormány szerint ugyanakkor az a legnagyobb baj, hogy nem kótyavetyélheti el a közműcégek vagyonát is, úgy ahogyan ezt a magánnyugdíjakkal tette, ezért rontani kell az üzletüket, hátha előbb-utóbb beadják a törölközőt. Ezt nem látni az érzéketlenség olyan fokáról tanúskodik, amely megdöbbentő. Hisszük, hogy ezen a helyzeten lehet változtatni. Éppen ezért szükség van a különadók fenntartására, de úgy, hogy azok összegét valóban a díjhátralékosokra és az adósságok visszafizetésére lehessen fordítani, ne pedig az úszómedencék és jakuzzik villanyszámlájára.

Az Idea intézet téved és csúsztat akkor, amikor azt sugalmazza, hogy a Fidesz és az MSZP egy gyékényen árul. Míg a Fidesz ész nélkül támogatja a gazdagot -a szegényet (miként az évek óta zajló neoliberális gazdaságpolitikai pedig a szegényeket sújtja) addig az MSZP egy program részeként a leginkább kiszolgáltatott, a válság által legjobban meggyötört réteget kívánja helyzetbe hozni.  Természetesen felmerül a kérdés, honnan van erre pénz? Egyrészt - ez bizonnyal elkerülte az intézet munkatársainak figyelmét - a közmű cégek a kormányzat felé tett eredeti javaslataikban sávos rezsicsökkentést fogalmaztak meg, amelyben a legszegényebbek költségei 15%-al csökkentek, a leggazdagabbaké pedig az inflációval nőttek (volna). Ha a szolgáltatók is elfogadhatónak tartják azt az irányt, amelyet az MSZP kidolgozott, akkor nem nagyon értem, mitől ne lenne fenntartható a kezdeményezésünk?! De a kérdést meg is lehet fordítani! Vajon meddig fenntartható a egy olyan kapitalizmus, amely folyamatosan a legszegényebbeket zsákmányolja ki? Meddig fenntartható egy olyan rendszer, amelynek válsága esetén a legalul lévők kerülnek egyre inkább kiszolgáltatottabb helyzetbe, miközben azok, akik felelősek a válságért extra profitra tesznek szert? Szerintem nem sokáig.