A Fidesz kormány a tankönyvellátás államosításával is csak érdemben rosszabb hatékonyságú rendszert tudott létrehozni, mint a korábbi volt. Már a rendeléskor folyamatos anomáliákat lehetett tapasztalni. A számítástechnikai rendszer hol nem volt elérhető, hol folyamatosan akadozott. A rendeléssel foglalkozó pedagógusok hatalmas túlmunkával ,nem ritkán kétszer-háromszor is ugyanazokat az adatokat voltak kénytelenek rögzíteni, mert folyamatosan elvesztek, vagy „maguktól” rossz helyre kerületek a mentés után a tételek. Így ez a kedélyes kis rendelési folyamat hónapokig tartó tortúrának bizonyult, mindenki számára, aki részt vett benne.
A Könyvtárellátó kezdetben az iskolákra hárította a felelősséget és csak amikor tarthatatlan lett a helyzet ismerte el, hogy valóban felkészületlen volt az informatikai a rendszer arra, hogy a rendeléseket pontosan nyilvántartsa. Tekintve, hogy az adatok utólagos módosítása és a visszakereshetősége sem megoldott a nyilván nagyon olcsón elkészített számítástechnikai programban, ezért szinte biztos, hogy a tankönyvek rendelése során hibák történtek.
A hibákra a Könyvtárellátó is „reagált”, közölte, hogy csak bontatlan tankönyvcsomagot van módjában kicserélni, tehát ha valaki kinyitja a csomagját – amelyről csak reméljük, hogy átlátszó fóliában fog kiérkezni a tartalma pontos megjelölésével – akkor már nem reklamálhat. Ez a cinikus hozzáállás egészen jól jellemzi a rendszer működését. Ha bármilyen hiba van, azért csakis a pedagógus, a szülő, a gyermek esetleg maga a tankönyv lehet a hibás.
Persze a megszervezésbe már az elején hiba csúszott. Korábban a tankönyvek értékesítését 6-7%os jutalékért végezték. Ma a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény értelmében a „Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően.” Ez igazán szép feladatot ad az igazgatóknak, tekintve, hogy a tankönyvrendelés senkinek sem munkaköre, így csak szívességi alapon bízható meg vele bárki is, annál is inkább, mert a tanulónként járó 100 forintos összeg a több hónapos munkáért szánalmasan kevés és csak reménykedni tudhatnak, hogy a felmerülő hibák kapcsán nem nekik kell még fizetniük is.
Ilyen körülmények között nem lehet azon csodálkozni, hogy a rendszer az első adandó alkalommal csődöt mondott: a szülők még a nyár elején megkapták a tankönyvek csekkjeit – miközben nem kaptak listát ezekről a tankönyvekről, tehát nem tudják mire is fizetnek. – július 31-i hatállyal. A felháborodás láttán a Minisztérium eléggé fura ura meghátrált és augusztus közepére tolták a befizetést. Ugyanakkor tömegesek voltak a bajok továbbra is: többen más évfolyamos tankönyvcsomagról kaptak számlákat, de szép számmal érkezett a sárga csekk az ingyen tankönyvet kapó gyermekek szüleinek is. Nem túlzás azt állítani, hogy kisebb csodára lenne szükség ahhoz, hogy szeptemberben úgy kezdődjön a tanév, hogy minden gyermeknek rendelkezésére áll a megfelelő tankönyv.
Megoldás természetesen nincs, de felelős nyilván lett. A Könyvtárellátó szerint a hiba oka, hogy - a munkát szinte ingyen végző - pedagógusok rosszul dolgoztak, mert az ő rendszerük jól működik. Látszik mennyire.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.